Másnap reggel ChanYeol mellettem aludt kigombolt ingel, takaró rajta. Mocorogni kezdett, majd felém fordulva mosolygott és simogatni kezdte combomat.
- Jó reggelt! Nagyon jó volt a tegnap este! - ült fel és puszilt arcomra.
- Mi?! Még is mi történt?! És még is, miért vagyok én félmeztelen?!
- Nem emlékszel semmire, igaz?
- Ne...nem tudom...Csak annyi, hogy elentem a barátnőkkel, majd iszogattunk és...képszakadás...
- Berugtál. És...hogy is mondjam...ahogy haza hoztalak, kissé....elfajultak a dolgok és mi....
- Na ne....Kérlek, mond hogy most csak hazudsz!
- Mondanám, de nem lenne igaz. - puszilta meg ismét arcom. - Csinálok valamit enni, majd lejössz.- mosolygott, majd lement a konyhába.
Az ágyon ülök bamba képpel és csak arra gondolok, hogy ChanYeol ezt komolyan mondta, vagy tényleg igaz. Vette egy mély levegőt, majd elmentem fürdeni. Levettem magamról azt az egy dolgot, ami takart, majd megnyitottam a forró vizet és álá álltam. A kellemes érzés miatt behunytam szemem, mire bevillant egy kép, ahogy egy kéz meztelen testemet járja körbe. Azonnal kipantattak. Megijedtem. Ezek után, hogy állok a báttyám elé? Szörnyűséget tettem...Hogy feküdhettem le ChanYeol-lal? Iszonyatos alkohol!
Mikor készen lettem, lesétáltam, leültem az asztalhoz. Velem szemben helyeszkedett el, majd intett, hogy kezdjek el enni.
- Baj van? - kérdezte aggódott fejjel.
- Mi...komolyan...lefeküdtünk?
- Igen. Szeretnéd tudni hogyan?
Bólogattam, magam sem tudom miért.
- Nos, úgy volt, hogy elmentem érted a bárba....
*Aznap este* {ChanYeol}
Beültem a kocsiba és elmentem otthonról. Mikor megtalaláltam bevonszoltam a kocsiba és elindultam vissza.
- Tudod te, hogy milyen helyes vagy...? - szólalt meg.
- Ez csak az alkohol mondja belőled! - próbáltam a vezetésre koncentrálni.
- Kíváncsi vagyok...*csuklik*...mikor vezetted be utoljára a mac...*csuklik*...it a málnásbah...
- Mi?! Te most miről beszélsz?!
- Tudom, hogy jó a báttyámmal lenni, deh...mikor bújtál utoljára össze egy lánnyal...? *csuklik*
- Hagyjuk a nemi életemet, rendben? Haza viszlek és hagyjuk ezt.
Ekkor teljes testével fellém fordult. Kezét a hasamtól egészen a hímtagomig levezette.
- Yoon ne! - vettem le kezét. - Normális vagy?!
- Ugyan...Tudom, hogy szertnéd! - erőlködött.
- Nem! Hagyj most, mert éppen vezetek!
- Nah...- kezdte megint maszírozni nadrágon keresztül. - Látom, hogy feszült vagy...
- Miattad, meg a mostani helyzetem miatt!
Kigombolta nadrágomat, majd a cipzárt is lehúzta.
- Yoon, nagyon kérlek, hagyd abba...hah...- sóhajtottam, mikor keze ismét a tagomat simogatta. - Kérlek...neh...
- Tudom, hogy kívánod! - csókolt nyakamra. Majd kihúzta az alsónadrágomból férfiasságom. Kezével lassan izgatni kezdte, fel-le. Hátra feszítettem fejem a finom érzéstől.
- Yoon...ah...- sóhajtoztam nevét.
Közelebb hajolt, majd ajkai közé vette. Félre álltam a kocsival, mert ekkor elhomályosultak szemeim. Leállítottam a motort, majd hátra dőlve élveztem, amit művel velem.
- Ugh...mhh....- nyögtem. Nyelvével végigkaristolta teljes hosszát, majd ismét szájába vette. Haját elsöpörtem az útból, hogy lássam mit csinál. Utoljára évekkel ez előtt tudott ilyen jól esni valami. Kivette szájából, majd visszarakta. Nem értettem.
- Menjük haza ott jobb, mint kocsiba. - bólintottam, majd elindítottam a kocsit. Egészen hazáig a dudort nézte a nadrágomon. Néha-néha ajkaiba harapott.
Ahogy hazaértünk állati ösztönök szerint felvittem a szobámba, majd ledöntöttem az ágyra. Nem értm mikor jött ez a hirtelen fellángolás, nem szoktam ilyen lenni, ám most kifejezetten élvezem.
Levettem magamról az inget, ami alatt nem volt semmi. Róla is leszaggattam, majd hozzá símúltam.
- Chan..Yeol...- nyögött alattam. - ...kérlek...a lábamra figyel...
Ekkor eszméltem fel rá, hogy meg van zúzódva. Eddig elvakított valami, így nem is akartam törődni vele, de miután szólt, és ránéztem észrevettem a gibpszben lévő lábát. - Rendben...- nyomtam csókot ajkaira, amin végül hosszasan elidéztünk. Kezemet levezettem egyik mellére, majd maszírozni kezdtem. Belenyögött csókunkba, amit megmosolyogtam, majd ismét bírtoba vettem ajkait. Elszakadtam, lejjebb mentem egy kicsit és belekóstoltam melleibe. Nyelvemmel körbejártam, közben éreztem, ahogy megremegett alattam. Ismét megmosolyogtam. Kigomboltam nadrágját, és lehúztam. Magamról is, és visszatértem ajkaihoz. Egyik kezem levezettem combjára, majd onnan fenekére.
- Kérlek...engedj...- azzal finoman kijjebb húztam egyik lábát a másiktól. Belső combját simogatva hallgattam, ahogy ajkaimba ismételten csak nyög. Kezemmel megérintettem nőiességét. Kissé megijedtem. Amit eddig műveltem...nem rám vall. Nem vagyok én ilyen. Azonnal el is vettem kezem onnan. - Yoon...nekem ez nem fog menni...Ka...Kai-val mi lesz?
- ChanYeol...Amiről Kai nem tud, az nem fáj neki. Még pedig nincs is itt és hogyan tudná meg? Nem fog ránk nyitni. Nyugodj meg! Megtartom.
- Biztos...?
- Persze...- mosolygott, és megcsókolt. Visszacsókoltam. Kissé sikerült megnyugodnom attól, amit mondott.
Ráfogott csuklómra, majd nőiességéhez rakta. Lassan mozgatni kezdte, és elengedte, had csináljam én. Folytattam.
- Hah...ah...ChanYeol...hm...- sóhajtozott. Közben ő is simogatni kezdte alsónadrágomon keresztül, férfiasságom. Éreztem, ahogy ujjaim alatt egyre jobban nedvesedik. Lassan lehúztam róla, majd belé mélyesztettem két ujjam. Mire hangosan felnyögött. Óvatosan mozgatni kezdtem, eközben ő sem habozott, kihúzta tagom, majd húzogatni kezdte rajta kezét. Finoman csókoltam ajkait. - ChanYeol...kérlek...
Tudtam mire érti, így levettem magamról alsónadrágom, majd visszahelyezkedtem lábai közé.
- Mielőtt még elkezdenénk...kérdezni szeretnék valamit.
- Igen, még szűz vagyok. - válaszolt a még fel nem tett kérdésemre.
- Rendben. Ígérem óvatosan leszek.
- Várj! A táskámban találsz óvszert.- azzal megkerestem táskáját, majd beletúrtam. Megtaláltam, csak egy pici gond volt. Kicsit. Elakartam mondani neki, de nem akartam letöni, így bementem, és mivel sötét volt, hazudtam neki, hogy fent van. {persze, ezt nem mondja el neki, mikor meséli}
Párszor végighúztam nyilásán tagomat, majd lassan belévezettem. Hangosan felnyögött. Lehajoltam hozzá, birtokba vettem ajkait. Hagytam, hogy kicsit szokja méretem, és óvatosan mozogni kezdtem benne. Régóta nem éreztem ilyet.
- Nagyon fáj? - tettem fel a kérdést.
- A..annyira nem...- remegett hangja.
Nyakát kezdtem csókolgatni, finoman nyalogani, hogy ne a fájdalomra figyeljen. Lábára figyelve, csak az egyiket elmeltem fel, és egy picit gyorsítottam mozgásomon.
- Így jó? - próbáltam figyelni arra, hogy ő is élvezzen.
- I..igen...- azzal ellentétesen kezdte lökdösni csípőjét, amik kicsit gyorsabban indultak el. Ezzel arra késztetett, hogy még gyorsabban lökjek. Eleget tettem kérésének. Hátamat végig karcolta körmeivel, közben fülembe nyögött. - Ah! Az...a pont...mégh....
- Igen is!
Löktem egyet, amit még normálisan el sem sikerült érni, már nevemmel együtt elélvezett. Éreztem, ahogy nőiességének fala összeszűkül körülöttem. Óvatosan löktem még párat, majd indultam én is felvelé, egy nagy morgással. Fárattan ledöltem nyakába, és ott lihegtem.
- Hm...ChanYeol! Teh...egy igazi PlayBoy vagyh....köszönömh...- simított végig fejemen, hátamon.
- Kérlek, ne köszöngess semmit. Maradjon köztünk, rendben?
- Értettem. - puszilja meg homlokomat. Utoljára már nem is emlékszem, hogy mikor voltam így egy lánnyal. Izzadt meztelen testén fekszem, miközben ő a hajammal játszik és a hátamat simogatja.
Mikor kipihentem magam, és kicsit kihült testem, magamra húztam az ingemet, és alsónadrágomat. Ő a bugyit, semmi mást. Oldalára fordult az ágyon. Betakartam és mellé feküdtem. Adtam egy puszit arcára, majd magahoz ölelve aludtunk el.
*Vissza a reggelhez*
Tátva maradt a szám. Ahogy mind ezt elmesélte, összeszégyeltem magam. Provokáltam, hogy feküdkön le velem. Mind az án hibám volt.
- Ez...ez az én hibám volt. Ajh...hogy mehetett így el az eszem.
- Nem a te hibád volt! Jó egy picit igen, de olyan régen voltam már nővel, hogy nem tudtam neked ellenállni. Nem a te hibád volt, nyugodj meg.
